A plébánia rövid története
Oklevélben, 1567-ben Ditró-nak írják (SZOKL II., 221).
1500-ban plébánia, de a XVIII. század elején Szárhegy filiája. 1711-tõl kap újra saját plébánost.
Régi temploma gótikus kori lehet, amire bizonyíték a tornyán megõrzött csúcsíves nagy ablakkeret és a fõbejárat régi kõkerete. Tornyáról 1653-ból van adat, amikor újítják, és a hajót bõvítik. 1756-57-ben a hajót bovítik, és teljesen újjáépítik. A tornyot 1712-ben három öllel magasítják (Schematismus 1882, 83; Schematismus 1913, 112).
A lélekszámban megnövekedett egyházközség nagyobb templom építését tette szükségessé. Már 1870-tõl elkezdik a tervezését, de csak 1908-ban kerül sor az alapkõ letételére. A tervet Kiss István mûegyetemi tanár készíti. 1913-ban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szenteli fel.
Az újgótikus, monumentális templom két tornyával a Székelyföld egyik legszebb alkotása. Fõoltárát carrarai márványból faragott szobrok díszítik (Jézus Szíve, Szent István, Szent László), a falu szülöttének, Siklódi Lõrincnek mûvei. A szentély és a hajó ablakait Roth Miska üvegfestõ készítette. A szentélyt Pauli Erik, olasz festõ festette.A templom teljes bútorzatát Thék Ede asztalos budapesti műhelyében készítették, a korabeli szecessziós stílusban. A két kovácsolt csillár Jungfer Gyula alkotása. Építése óta háromszor volt általános javítás (1936, 1957-58 és 2007-2013-ban), Dr. Lõrincz József, Balázs Károly illetve Baróti László-Sándor plébánosok szolgálata idején.
1977-ben megvásároltak Felszegen egy lakást, amelyet kápolnává alakítottak át Sarlós Boldogasszony tiszteletére, Ft. Bartalis Árpád plébánossága idején. Ez a kis kápolna kicsinynek bizonyult és 2013 és 2015 közötti időben, Baróti László -Sándor plébános szolgálata idején épült fel a Szent Imre templom, melyet 2015. december 6-án Msgr. Tamás József püspök úr konszekrált. Az új templom harangja Márton Áron nevét viseli.
A falu mindvégig katolikus, kivéve néhány évet, amikor a reformáció korában Lázár András prédikátort hozott, de néhány év múlva õ maga állítja vissza a régi egyházat.
Három katolikus elemije volt: a központban az 1500-as évektõl, Alszegen és Felszegen. 1874-tõl. Gimnáziuma, illetve polgári iskolája is volt, ám 1948-ban minden katolikus iskolát államosítanak.A 2005-ös restitúciós törvény Ditróban nem szolgáltatta vissza az elkobzott iskolákat, sem a kórház épületét, csupán két iskolaépületet adtak vissza, romos állapotban, ezekből az egyiket, a katolikus Iskola épületét a helyi tanács bérli, a bért nem fizeti.Úgy tartja, hogy "az iskolát a nép építette", tehát az övé! A kommunisták is ezzel a szlogennel államosították 1948-ban az épületet.